2014. július 1., kedd

Elegáns, rusztikus, bájos...

Hangsúlyozom hogy  kizárólag a közérzetemre értem, hogy a három terhességem kezdeti időszakát így tudnám értékelni: rossz, rosszabb, legrosszabb. A rosszullétes időszakok hossza is bizony egyre inkább kitolódott. Most a 18. hét küszöbén elmondhatom, hogy az elmúlt három napban semmi kellemetlent nem éreztem. Remélem ezzel befejeződött és nem lesz visszaesés, mint ahogy eddig már többször.
Magát a várandósságot most élvezem a legjobban. Rendkívül boldoggá tesz, hogy három gyermekünk lesz.
Azt gondoltam mivel van egy fiam és egy lányom, biztos tudom majd valamelyik korábbihoz hasonlítani a mostani állapotos időszakot. A pocakom formájából, a tapasztalásaimból, érzéseimből fogok tudni majd párhuzamot vonni és tudni fogom ezekből a baba nemét, de nem!
Hihetetlen, hogy megint minden más.
Keveset és rosszul alszom, rengetegszer szaladok pisilni, de szaladok ám és még megannyi apró másság.
Tehát nem tudok párhuzamot vonni, megjósolni a babánk nemét.
Várakozunk. Kicsit izgatottan, de várakozunk. Talán a héten megtudjuk. A gyerekek tippelgetnek, én próbálok magamba állást foglalni, hogy mit is szeretnék. Természetesen egészséges babát, de ha mégis a fejemhez tartanák a pisztolyt, akkor mit mondanék?